Ismerjük meg a gyógyszeres terápiák mechanizmusait, a működésüket és a felhasználási lehetőségeiket.
Milyen gyógyszerekről is van szó?
Gyógyszeres terápiák közé tartozik a kemoterápia, a hormonterápia és az immunterápia.
Kemoterápiás szereknek nevezzük azokat a gyógyszereket, melyek hatásmechanizmusuk során károsítják a szervezet osztódó sejtjeit. Lényegesen kisebb fokban károsítják a normál sejteket, mint a daganatosokat.
A hormonterápia részeként bizonyos hormonok állnak rendelkezésünkre, amelyet a daganatok hormonreceptor státusza függvényében adunk.
Immunterápia során szervezet immunrendszerét (saját védekező rendszer) serkentjük a rák leküzdése céljából. Aktív immunterápia során a beteget a saját daganatából készített vakcinával oltják be, így megtanítják az immunrendszert a rákos sejtek felismerésére. Passzív immunterápiában kívülről juttatunk be olyan anyagokat, amik támogatják a védekezőképességet, a hagyományos kezelések kiegészítéseképp.
De először nézzük meg a normál sejtciklus működését!
A sejtek növekedési és fejlődési fázisok sorozata a sejtciklus. A sejt először növekszik, majd másolatot készít a DNS-ről, majd osztódik. 2 szakaszt különítünk el, a mitotikus fázist és az interfázist.
Interfázis során a sejtek növekednek és másolatot készítenek a DNS-ükről. Mitotikus fázis alatt a megkettőződött DNS különválik 2 új sejtmagot kialakítva, majd a sejtplazma is ketté osztódik.
A rák sejt szinten genetikai betegség, melynek hajtóerejét a mutációk adják.
Mutáció révén a sejtekben hibás működésű vagy kórosan nagy mennyiségben termelődő gének termékei jelennek meg, amik a sejteket fokozott szaporodásra kényszerítik.
90%-ban testi sejteket érint a mutáció, így az egyénben okoz daganatot, 10 %-ban ivarsejtekben, így a következő generációkban is megmutatkoznak, az utód valamennyi sejtjében.
Hol kapcsolódnak be a kemoterápiás készítmények a sejtciklusba?
A nőgyógyászati tumorokkezelésének alapvegyülete a platina. DNS támadásipontú citotoxikum, tehát a G1 fázisban képes beleavatkozni a sejtciklusba és elpusztítani a sejteket.
Kombinációk lényege, hogy különböző támadáspont mellett nagyobb eséllyel pusztítsák el a tumorsejteket.
A másik alapvető készítmény a taxán, mellyel kiegészítve a platina hatásosságát növeljük. A sejtosztódást az M fázisban állítja meg, mert nem engedi a mikrotubulusokat rövidülni, így nem tud egymástól elválni a kromoszóma 2 kromatidája.
Léteznek olyan készítmények, amik antibiotikumként szólnak bele a sejtciklusba és állítják le a G1 és G2 fázist, pl. Bleomycin
Kemoterápia hatására a daganatokat körülvevő egészséges sejtek termelnek olyan fehérjéket, ami támogatja a daganat növekedését. A fibroblast sejtek az egészséges szervezetben a sejtek kötőszövetének stabilitásáért felelősek, illetve a sebgyógyulásban és a kollagénképzésben is szerepet játszanak. Kemoterápia hatására a DNS-e károsodik és növekedési faktorokat termelnek, így a sejtnövekedés és környezeti szóródást segíti.
Tudjuk, hogy nem specifikus a kezelés, az éppen osztódó sejteket pusztítja el. Sajnos a tumorsejt és a normális sejt közötti szelektív biokémiai különbségen alapuló mechanizmus nem ismert.
Amennyiben műtét nem lehetséges elsőként, akkor a kemoterápia feladat a primer tumor megkisebbítése, az áttétek eltüntetése.
Miért nem elég 1 kezelés? Mert nincs egyszerre osztódó fázisban az összes tumorsejt. A vizsgálatok azt támasztják alá, hogy 6 kemoterápiás kezelés után lehet elérni olyan alacsony számú tumorsejtet a szervezetben, ami jelentős daganatmentes és teljes túlélés növekedést mutat.
Ha a kemoterápia ellenére nem sikerül optimálisra operálni a beteget, vagy kiújulás esetén nem jön szóba műtét, akkor a kezelést a tumor eltűnéséig vagy progresszióig, esetleg a tolerancia határ eléréséig kezeljük.
A tumorsejt kijuthat a szerv kötőszöveti állományába, ahol nyugvó állapotba kerülhet, a sejtciklusból kilépve minimális aktivitást mutatva egyszerű túlélő sejtként éli napjait, majd valamilyen hatás (általában ismeretlen eredetű) révén ismételten belép a sejtciklusba.
Előny a kemoterápiás kezelésnek az immunterápiával szemben, hogy ugyanazon betegség kialakulhat úgy, hogy egyénenként eltérő genetikai mutációk és más-más gének meghibásodása áll a háttérben, amire ebben az esetben a nem szelektív volta alapján nem kell gondolnunk.
Daganatellenes immunválasz – tumorimmunitási ciklus
A szervezet a saját immunrendszerét aktiválva fejti ki a daganatellenes hatását. Az immunrendszer először a daganatsejtekkel a keletkezés helyén találkozik.
Immunterápia hatékonysága függ:
- immunaktivitás
- tumort beszűrő immunsejtek mennyisége
- daganatban mérhető mutációk mértéke
Akinél hat az immunterápia, tartós túlélő. A kezelés hatékonysága később mutatkozik meg a kemoterápiához képest, mellékhatásai immunmediált folyamatok.
Hormonkezelés
