Méhnyak, petefészek, méhtest, szeméremtest – e területek daganataival foglalkozik a nőgyógyászati onkológia. A nőgyógyászati onkológia az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül, ma már olyan diagnosztikus és műtéti technológiák állnak rendelkezésre a kezelő orvos számára, amelyek rendkívüli mértékben segítik mint a diagnosztikát, mint pedig a kezelést.
Onkológiai nőgyógyászat területei:
- mióma
- méhnyakrák
- petefészekrák
- méhtestrák
Citológia
Első lépés minden esetben a rendszeres szűrésen részt venni, ami ajánlott évente egyszer elvégeztetni. Ilyenkor kapott eredmények ismeretében lehet a további lépéseket megtenni.
Ha valakinek rossz a citológiai lelete (p4 vagy p5), esetleg megtörtént már a szövettani mintavétel a méhnyakból (konizáció), ugyancsak felkereshetnek az eredmények értelmezése céljából. A vizsgálat és a leletek értelmezését követően közösen megbeszéljük, hogy a rossz citológiai lelet után mik a szükséges lépések a továbbiakban:
- új szövettani mintavétel szükséges-e?
- képalkotó eljárásos vizsgálat javasolt-e? (Ultrahang, CT)
- laparoszkópos műtét során vett mintavétel vagy a daganat eltávolítása szükséges-e?
Petefészekrák
Sajnos ez a betegség nem szűrhető jó hatásfokkal. Az esetek 75%-a előrehaladott állapotban kerül felfedezésre. A petefészekrák 10 %-a mutat öröklésmenetet, ezért azokban a családokban ahol emlő és/vagy petefészek daganat előfordult, javasolt a lányoknak fiatalkortól (20 éves kortól) nőgyógyászati vizsgálaton rendszeresen megjelenni.
Szeméremtesti daganat
Ez a betegség „szem előtt” helyezkedik el. Rákmegelőző állapotban is felfedezhető, ha valaki rendszeresen vizsgálja, megfigyeli testét és rendszeresen jár nőgyógyászati szűrésre.
Emlőrák
Az emlő kötőszövetből, mirigyállományból és zsírból álló szerv, ahol a mirigyeket alkotó hámsejtekből rosszindulatú daganata alakulhat ki. A földön körülbelül egymillió nő szenved emlőrákban, azaz nagyjából minden tizedik nő érintett ill. érintett lesz. Szűréssel korai stádiumban fedezhető fel a betegség és daganat eltávolítása emlő megtartással lehetséges.
A méhnyakrák
A méhnyakrák egy gyakori fertőző betegség ritka szövődménye.
A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) okozza, amely elsősorban hámfertőzés során jut a szervezetbe, azaz kézzel is átvihető, és fertőzött eszközök, használati tárgyak is közvetíthetik. A méhnyakrák sejtkenet mintavétellel, HPV szűréssel és méhszájmegtekintéssel (kolposzkópia) rákmegelőző állapotban felfedezhető és kisebb műtéti beavatkozással (kúpkimetszés, konizáció) gyógyítható.
A méhnyakrák esetében azonban létezik az elsődleges megelőzés is, amely a betegséget kiváltó tényező megelőzésére vonatkozik. Jelen esetben ez a HPV elleni védőoltás, amely alkalmas a HPV fertőzés kivédésére, mely a méhnyakrák kiváltó tényezője. A HPV fertőzés vezet a méhnyakrák kialakulásához.
Az oltás a HPV fertőzést megelőzve biztosítja, hogy a méhnyaksejtek épen maradjanak, s nem indul el a sejtek daganatos burjánzása.
A méhtestrák
A méhtestrák főként idős hölgyek daganatos megbetegedése. A méhtestrákra hajlamosító tényezők közé tartozik az elhízás, a magas vérnyomás, az idősebb életkor, és a cukorbetegség. A felsoroltakból adódik, hogy ez a betegség is megelőzhető a rendszeres testmozgással és a testsúly normál értéken tartásával.
Korai stádiumban is van már tünete a betegségnek (vérzészavar), ezért, ha időben felkeresnek, akkor korai stádiumban megállítható a folyamat.