A nőknél nagyon sokféle laborvizsgálat lehet indokolt, és panasztól függően állapítom meg, milyen típusú vizsgálatra is van szükség.
A leggyakoribb laborvizsgálatok:
- Általános állapotfelmérés nőknek (Az általános állapotfelmérés körébe tartoznak többek között a máj- és vesefunkciós tesztek, a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcsere paramétereinek meghatározása, a vérképző szervek állapota, de létezik olyan teszt is, mely kimutatja, ha a szervezetben valahol lappangó gyulladás zajlik.)
- Menstruációs zavarok esetén szükséges laborvizsgálatok (A női nemi ciklus hormonális állapotát jelző hormonszintek (pl. FSH, LH, ösztradiol, prolaktin) meghatározása előtt javasolt egy vizit, hogy ezeken túl milyen laboratóriumi vizsgálatokat tartok szükségesnek. A hormonpanel összetétele függ attól is, hogy a ciklus melyik napján kerül sor a vérvételre!)
- A PCOS laborvizsgálatai (Policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén bár a petefészkek megjelenése valóban emlékeztetheti az embert egy policisztás elváltozásra, a valóságban itt szó sincs cisztákról. Az ultrahangos képen látott sok apró fekete elváltozás egyike sem ciszta. Ezek tüszők, amelyek a fejlődésük egy korai stádiumában megrekedtek. A betegség nevét a petefészek elváltozásáról kapta. Alapvetően egy hormonális betegségről van szó, amelyre jellemző a férfi nemi hormonoknak, az úgynevezett androgéneknek a túlsúlya, illetve az inzulin háztartás felborulása. Ez a hormon normál esetben is jelen van a női szervezetben, de túlzott mennyisége számos kellemetlen tünetet idéz elő a PCO-szindrómás (PCOS) nőkben.)
- Hormonális fogamzásgátlás előtti laborvizsgálatok (a hormonális fogamzásgátlók megnövelik a trombózis rizikóját. Ez óriási veszélyt jelent azokra nézve, akiknél valamiért fokozottabb a vérrögképződési hajlam. Ilyen állapot például a trombofília, melynek fennállása megnöveli a trombózis és a tüdőembólia veszélyét, főleg fogamzásgátló tabletta szedése kapcsán.)
Egy fiatal nőnél hormon profilt akkor kell csinálni, hogyha cikluszavara van vagy ha bőrtünete, legyen az fokozott szőrösödés vagy hajhullás vagy aknék.
- Családtervezés, várandósság előtti laborvizsgálatok (Az anya szervezetének optimális állapotba hozása, állapotfelmérést követően az esetleges hormonális, anyagcsere- és egyéb eltérések korrekciója, a rejtett vagy ismert, de addig nem kezelt betegségek kezelése csökkenti a kedvezőtlen terhességi kimenetelek (pl. vetélés, koraszülés, kis születési súly, méhen belüli elhalás vagy növekedési elmaradás, stb.) előfordulásának kockázatát.
Akkor is indokolt állapotfelmérést végeztetni a gyermekvállalás előtt, ha egy ideje már sikertelenül próbálkoztok a teherbe eséssel. Ilyen esetekben szükséges lehet az általános állapotfelmérést szolgáló szűrővizsgálati csomagokat PCOS, inzulinrezisztencia, illetve pajzsmirigy-működési zavar bizonyítását vagy kizárását célzó tesztekkel is kiegészíteni.)
- Várandósság alatti laborvizsgálatok (A várandósgondozás során kötelezően vagy opcionálisan elvégzendő vizsgálatok listáját szakmai protokollok írják elő. Ezek célja egyrészt az anya (és közvetetten a magzat) állapotának nyomonkövetése, illetve a terhességi szövődmények idejekorán történő felismerése, az eredményes kezelés és a terhességi szövődmények megelőzése céljából)
- Változó korban javasolt laborvizsgálatok (A klimaxként is emlegetett változó kor vagy menopauza általában a 45 és 55 éves kor közötti időszakra tehető, melynek hátterében az húzódik meg, hogy a petefészkek petesejttermelése leáll, a menstruáció előbb szabálytalanná válik, illetve kimaradozik, majd végül teljesen megszűnik. A menopauza nem egy pillanatnyi történés, hanem általában évek alatt, fokozatosan következik be, ennek során a változó kort kísérő tünetek egyre kifejezettebbekké válnak, az ösztrogéntermelés és ösztrogén szint csökkenésével párhuzamosan.
A csontritkulást (oszteoporózist) „néma betegségnek”, sőt némi – de korántsem indokolatlan – túlzással „néma gyilkosnak” is szokás is nevezni. Az elnevezés azért is indokolt, mert bár a csontritkulásnak kezdetben semmilyen tünete nincs, mégis súlyos következményekkel járhat.
A csontritkulás hátterében álló csökkent csonttömeg megfelelő vizsgálatokkal kimutatható, felmérhető a csontritkulás jövőbeni kockázata, megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázható a csontvesztés háttere (pl. hormoneltérések), illetve kezelés esetén nyomonkövethető annak eredményessége, a terápiás hatás is.
Daganatos betegségek laborvizsgálata (Minden betegségre igaz, hogy a sikeres kezelés esélye akkor a legnagyobb, ha már idejekorán, enyhe tünetekkel kísért, sőt már akár tünetmentes korai stádiumban fény derül a betegségre, amikor még szélesebb és hatásosabb terápiás paletta áll az orvos rendelkezésére a betegség gyógyítására. Ez az állítás különösen helytálló a rákbetegség esetében, ahol a korai felismerés jobb terápiás eredményekben, hosszabb túléléssel megnyert életévekben kamatozhat, illetve egyes rosszindulatú daganatok esetében ma már teljes és végleges gyógyulás is elérhető, ha korán, akár a rákmegelőző állapotban kimutatásra kerül az elváltozás.) A rákbetegség, illetve az úgynevezett rákmegelőző állapotok korai diagnózisának kulcsát a különböző szűrővizsgálatok jelentik. Ezek közül nők esetében a rendszeres mellrákszűrés és a nőgyógyászati szűrővizsgálatok emelendők ki, melyek semmilyen más vizsgálattal nem pótolhatók.
HPV laborvizsgálat
A méhnyakrák kialakulásáért többnyire a HPV (humán papilloma vírus) egyes típusai tehetők felelőssé, melyek nemi érintkezés útján jutnak a szervezetbe. A több mint százféle ismert típusból alacsony (LR), illetve magas kockázati szintű (HR) vírusokat különböztetünk meg egymástól.
A HPV az úgynevezett humán papillóma vírus, mely a bőrön és a nyálkahártyán okozhat elváltozásokat. A világon a legelterjedtebb szexuális úton terjedő vírus, melynek valamely típusával a szexuálisan aktív nők és férfiak csaknem 80 százaléka legalább egyszer megfertőződik élete során.
A HPV fertőzés különösen a nőkre veszélyes, hiszen a méhnyakrák kialakulásában egyes, magas kockázati szintű vírusok játszanak jelentős szerepet. A HPV 16 és 18 a méhnyakrákos megbetegedések csaknem 70 százalékáért felelős.
A vírusok többsége nem okoz tüneteket, és a megfelelően működő immunrendszer a fertőzéstől számított 1-2 éven belül általában legyőzi, vannak azonban olyan egyéb hajlamosító tényezők (dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód), melyek rontják ennek esélyeit.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A HPV szűrés során a páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, ellazított pozitúrában, felhúzott lábakkal kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálati székben. A hüvely feltárását követően a méhszáj felszínéről, valamint a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról egy speciális mintavevővel (kefével) váladék mintát (kenetet) vesz, amit a későbbiekben egy folyadékba helyeznek, ahol megtörténik a PCR vizsgálat.
A HPV tipizálás során megállapítható, hogy a páciens szervezetében milyen típusú (alacsony és/vagy magas kockázati színtű) HPV vírusfertőzöttség áll fenn.